Az rek nemzeti "kokrdja" a zld lhere.
Szent Patrikrl
Szent Patrik, rorszg vdszentje Krisztus utn 385 krl szletett Walesben Maewyn nven. Kevsen mlt, hogy nem tlthette be rorszg pspke rangjt, mert hinyzott az elrt iskolzottsga.
Visszaemlkezseiben 16 ves korig pognynak tartotta magt. Abban az idben trtnt, hogy szlfalujt portyz rablk tmadtk meg, t elraboltk s rabszolgnak adtk el. Fogsga ideje alatt kerlt kzel Istenhez.
6 vet tlttt el rabszolgaknt. Ezutn a gauli kolostorba ment tanulni, ahol az Auxerre-i pspk, Szent Germain tantvnya volt 12 ven keresztl. Tanulmnyai alatt bredt r, hogy az o kldetse a pognyok keresztnysgre val megtrtse.
Az volt a vgya, hogy visszatrjen rorszgba, hogy a pogny slakossgot keresztny hitre trtse. Felettesei azonban Szent Palladiust jelltk ki erre a feladatra. 2 vvel ksbb azonban Szent Palladiust Skciba helyeztk t. Patrik, aki kzben ezt a keresztny nevet vette fl, lehetsget kapott, mint rorszg msodik pspke.
Patrik igen sikeresen vgezte hittrt feladatt. Ez a tny felbsztette a Kelta Druidkat, Patrikot tbbszr is elfogtk, de valahogy mindig sikerlt megszknie. Keresztl kasul utazgatott rorszgon kolostorokat, templomokat, iskolkat alaptva melyek segthettk kldetst, rorszg keresztny hitre trtst.
Misszijt 30 ven keresztl vgezte mieltt visszavonult County Down-ba. Idszmtsunk szerint 461. mrcius 17.-n halt meg, azta szentelik e napot az emlkre, mint Szent Patrik nap. Tbb r szoks is vezi ezt a napot, valjban legtbbjk nem megalapozott.
Egy rszk azon a hiedelmen alapszik, hogy Patrik halottakat tmasztott fel. Egy hiedelem szerint egy hegy tetejn tartott szentbeszde utn az sszes kgy elhagyta az r szigetet. Termszetesen rorszgban nincsenek shonos kgyk, s ezt nhnyan a pognyok keresztny hitre val ttrsnek tulajdontjk. Br eredetileg a Szent Patrik nap pusztn katolikus vallsi nnep volt, jelentsge jval tlntt ezen.
A Szent Patrik nap egyik jellegzetes szimbluma a 3 level lhere. Ennek eredete abbl a trtnetbl szrmazik, ahogyan Patrik a Szenthromsgot elmagyarzta egy lhere segtsgvel. Szentbeszdeiben a 3 levl jelkpezte az Atya, a Fi, s a Szentllek szenthromsgt, melyek mgis egy ltben egyeslnek, mely a nvny szra. Kveti tvettk a lhere viselsnek szokst ezen az nnepen.
A Szent Patrik nap megnneplsnek szokst az r bevndorlk vittk magukkal Amerikba, ahol 1737 ta (Boston) nneplik. Mai nemzetkziv vl vilgunkban egyre tbb helyen tartanak nneplseket ott, ahol az r kultra valamilyen formban jelen van. (r kolnia, r pubok, ttermek.)



|