Az írek nemzeti "kokárdája" a zöld lóhere.

Szent Patrikról

Szent Patrik, Írország védőszentje Krisztus után 385 körül született Walesben Maewyn néven. Kevésen múlt, hogy nem tölthette be Írország püspöke rangját, mert hiányzott az előírt iskolázottsága.

Visszaemlékezéseiben 16 éves koráig pogánynak tartotta magát. Abban az időben történt, hogy szülőfaluját portyázó rablók támadták meg, őt elrabolták és rabszolgának adták el. Fogsága ideje alatt került közel Istenhez.

6 évet töltött el rabszolgaként. Ezután a gauli kolostorba ment tanulni, ahol az Auxerre-i püspök, Szent Germain tanítványa volt 12 éven keresztül. Tanulmányai alatt ébredt rá, hogy az o küldetése a pogányok kereszténységre való megtérítése.

Az volt a vágya, hogy visszatérjen Írországba, hogy a pogány őslakosságot keresztény hitre térítse. Felettesei azonban Szent Palladiust jelölték ki erre a feladatra. 2 évvel később azonban Szent Palladiust Skóciába helyezték át. Patrik, aki közben ezt a keresztény nevet vette föl, lehetőséget kapott, mint Írország második püspöke.

Patrik igen sikeresen végezte hittérítő feladatát. Ez a tény felbőszítette a Kelta Druidákat, Patrikot többször is elfogták, de valahogy mindig sikerült megszöknie. Keresztül kasul utazgatott Írországon kolostorokat, templomokat, iskolákat alapítva melyek segíthették küldetését, Írország keresztény hitre térítését.

Misszióját 30 éven keresztül végezte mielőtt visszavonult County Down-ba. Időszámításunk szerint 461. március 17.-én halt meg, azóta szentelik e napot az emlékére, mint Szent Patrik nap. Több ír szokás is övezi ezt a napot, valójában legtöbbjük nem megalapozott.

Egy részük azon a hiedelmen alapszik, hogy Patrik halottakat támasztott fel. Egy hiedelem szerint egy hegy tetején tartott szentbeszéde után az összes kígyó elhagyta az Ír szigetet. Természetesen Írországban nincsenek őshonos kígyók, és ezt néhányan a pogányok keresztény hitre való áttérésének tulajdonítják. Bár eredetileg a Szent Patrik nap pusztán katolikus vallási ünnep volt, jelentősége jóval túlnőtt ezen.

A Szent Patrik nap egyik jellegzetes szimbóluma a 3 levelű lóhere. Ennek eredete abból a történetből származik, ahogyan Patrik a Szentháromságot elmagyarázta egy lóhere segítségével. Szentbeszédeiben a 3 levél jelképezte az Atya, a Fiú, és a Szentlélek szentháromságát, melyek mégis egy létben egyesülnek, mely a növény szára. Követői átvették a lóhere viselésének szokását ezen az ünnepen.

A Szent Patrik nap megünneplésének szokását az ír bevándorlók vitték magukkal Amerikába, ahol 1737 óta (Boston) ünneplik. Mai nemzetközivé váló világunkban egyre több helyen tartanak ünnepléseket ott, ahol az ír kultúra valamilyen formában jelen van. (Ír kolónia, Ír pubok, éttermek.)